Galgóczy · Mudrony · Szondy · Tibay

Vezetői összefoglaló

A kutatás négy kérdésből indult: honnan jön a Galgóczy név, kik a közvetlen felmenők, igaz-e a nemesi legenda, és honnan származik a családban őrzött kutyabőr. Ez az állás.

Amit cáfolni kellett

• Szondi Györgynek nincs igazolható leszármazottja. Nem nemesi születésű volt, és a szakirodalom szerint nőtlen.
• Miskolcot 1945-ben nem bombázták. A nagy támadás 1944. június 2-án volt.

A családfa, ahogy most áll

  Szondy Lajos (id.) ⚭ Tóth Terézia          Tibay István ⚭ Balogh Juliánna
     Törökszentmiklós, 1840-es évek                Debrecen, 1870-es évek
                 │                                          │
   Szondy Lajos (1845–1926) ⚭ Lipcsey Zsuzsánna             │
              Kunmadaras                                    │
                 │                                          │
    ┌────────────┴────────────┐               ┌─────────────┴──────────────┐
 SZONDY ILONA (1883) ⚭══════════════════ TIBAY GYULA (1877)      Tibay István (1880)
       │        1905. máj. 8., Kunmadaras       │                          ⚭
       │                                        │                Szondy Zsuzsánna (1891–1939)
       └───────────────────┬────────────────────┘
                           │
              ?  Tibay Ilonka (kb. 1906–10)  ⚭  Galgóczy Gyula
                           │
              ?  Galgóczy Gyula (1927, Miskolc)  ⚭  Mudrony Angyalka (Angéla)
                           │              │                    │
                           │              │        Szentmiklósy Mudrony Sándor
                           │              │            festőművész (apja)
                           │       Galgóczy Gábor (1932) — öcs
                           │
              Galgóczy Gábor Gyula (1952, Budapest) — egyke
                           │
                        [ Te ]

✓ anyakönyvvel dokumentált  ·  ? rekonstrukció, igazolásra vár

A Galgóczy név eredete

A Galgóczy / Galgóczi klasszikus helynévi eredetű, lakóhelyre utaló családnév: a -i / -y képző azt jelenti, hogy „a Galgócról való". Ez a magyar névadás egyik leggyakoribb típusa (Debreceni, Szegedi, Váci), és épp ezért több helyen, egymástól függetlenül is kialakulhatott — pontosan ez a magyarázata annak, hogy több, egymással nem rokon nemes Galgóczy család létezik.

Névváltozatok az iratokban: Galgóczy, Galgóczi, Galgóczÿ, Galgótzy, latinosan Galgoczinus. A gépi indexekben gyakran összekeveredik a Gadóczi névvel — ez keresési hibaforrás.

A hét Galgóczy armális

A Siebmacher-féle Wappenbuch magyar kötete hét külön Galgóczy-tételt hoz, más-más címerrel. Ez önmagában bizonyítja a többes eredetet.

Nagy Iván (Magyarország családai, IV. köt. 320–321.) egy pozsony megyei Galgóczy családot ír le, és megjegyzi, hogy „Galgóczy nevű család él Fényes Elek Geographiája szerint Bereg, Szabolcs és Szatmár vármegyében is". Ő maga tehát legalább két külön Galgóczy családot különböztet meg.

A sajógalgóci (és ecsegi) ág ? VALÓSZÍNŰ KAPCSOLAT

Ez az az ág, amelynek igazolt miskolci–borsodi jelenléte van. Rokonság a te ágaddal egyelőre nem bizonyított, de a földrajzi egybeesés feltűnő.

A kulcsforrás

Galgóczy Károly akadémikus 1896-ban megírta a saját családja történetét: A Sajó-galgóczi Galgóczy család négy ága… (Budapest, Pátria, 1896), nemzedékrendi táblákkal. A teljes könyv szabadon letölthető PDF-ben az MTA REAL-EOD archívumából.

Amit tudni lehet

• ✓ Nemesítés: III. Ferdinánd alatt, három testvér — Márton (1649), István (1651 v. 1649 — a dátum forrásonként eltér), Mihály (1656).
• ✓ A borsodi ág: Galgóczy Márton, az „ecsegi" ág őse, Miskolcon lakott; birtokai a Borsod megyei Sajóecsegen és Senyén. 1630–1650 közt a füleki várőrség vitéze a török elleni harcokban.
• ✓ Galgóczy István (1609?–1675): sárospataki diák, 1622-ben latin verssel szerepelt Károlyi Zsuzsanna (Bethlen Gábor felesége) temetési emlékkönyvében, később Debrecen esküdt bírája (1663–1671).
• ✓ A család erősen református — ez összecseng a Miskolcon és Budapesten talált Galgóczy gyászjelentések református szertartásával.
• ? Legkorábbi említés: 1495, Lelesz, „Galoch de Kis-Galoch" (Ung vm.). Maga a szakirodalom is hipotézisként kezeli.

Ismertebb tagok

• Galgóczy Károly (Lápafő, 1823 – Budapest, 1916) mezőgazdasági szakíró, MTA levelező tag 1858, tiszteleti tag 1914
• Galgóczy János (1715 k. – 1776) esztergomi nagyprépost, kinevezett első rozsnyói püspök
• Galgóczy Sándor († 1884) Szatmár vm. utolsó másodalispánja, országgyűlési képviselő

Közvetlen felmenők — mit tudunk

Galgóczy Gyula (1927 – 1994) ✓ AZONOSÍTVA

Galgóczy Gyula, elhunyt 1994. április 29-én, életének 67. évében, Budapest. Búcsúztatás 1994. május 13., Farkasréti temető, református szertartás. Gyászolók: „Felesége, fia, menye, unokái." Értesítési cím: 1027 Budapest, Margit krt. 64/a III. 5.

Okleveles mérnök, született 1927-ben Miskolcon. Idősebb fiútestvér — öccse Galgóczy Gábor (kb. 1932). Felesége Mudrony Angyalka (Angéla). Fia: Galgóczy Gábor Gyula (1952), egyke.

Galgóczy Gyula, OTI-főfelügyelő (1886/87 – 1966) OLDALÁG

Névazonos miskolci Galgóczy, a család oldalága — nem egyenes ági felmenő. A gyászjelentése egyértelműen elkülöníti:

„…a legdrágabb édesapa, nagyapa, testvér és após Galgóczy Gyula ny. OTI-főfelügyelő 1966. április 24-én, életének 80. évében rövid szenvedés után Budapesten csendesen elhunyt. …a ref. egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra a Deszka-templomból. Miskolc, 1966. április 26.

Pap Gáborné Galgóczy Magdolna, Dr. Szüle Lászlóné Galgóczy Katalin — leányai · Dr. Pap Gábor, Pap László, Szüle Dénes, Szüle Tamás — unokái · Özv. Ráczkövy Istvánné Galgóczy Ilona — testvére · Pap Gábor, Dr. Szüle László — vejei"

Felesége Szőlőssy Margit († 1964. június 4., Miskolc, 76 évesen — ugyanaz a Deszkatemplom, pontosan ugyanazok a gyerekek és unokák). Csak két leánya volt, tehát nem lehet az 1927-es Gyula apja. A Find a Grave index is megerősíti: Gyula Galgóczy, 1887 – 1966. április 24.

Az oldalág önmagában is értékes: református, miskolci Galgóczyak, akiknek a leszármazottai (Pap és Szüle család) élhetnek — rajtuk keresztül esetleg dokumentumok, fényképek, családi emlékezet érhető el.

Mudrony Angyalka (Angéla) ? KERESÉS ALATT

Online semmilyen nyoma. Az OSZK teljes Mudrony-gyászjelentés-listáján (20 tétel) nem szerepel sem Angyalka, sem Angéla, sem „Galgóczy Gyuláné szül. Mudrony". Ez nem cáfolat: az 1970 utáni halálesetekről már jellemzően nem készült OSZK-ba kerülő nyomtatott gyászjelentés. Nem ő volt a legidősebb lánytestvér.

A MÁV-felügyelők ? NEM IGAZOLT

A családi emlékezet sok MÁV-felügyelőt őriz. Az egyetlen dokumentált „főfelügyelő" Galgóczy viszont OTI-főfelügyelő volt (Országos Társadalombiztosító Intézet), nem MÁV. Ez nem cáfolja az emlékezetet — csak azt jelenti, hogy az ingyenesen elérhető online forrásokból nem jött elő.

A kereséshez szükséges források (Arcanum ADT, Hungaricana) előfizetéshez vagy könyvtári géphez kötöttek. Ahol keresni kell:

1. Magyarország tiszti cím- és névtára (1873–1944) → MÁV üzletvezetőségi fejezetek (Miskolc, Debrecen, Budapest). Évkörök: 1927, 1932, 1937, 1940, 1942, 1944.
2. MÁV Hivatalos Lap és Budapesti Közlöny — kinevezések, előléptetések, nyugdíjazások, névszerint.
3. Vasúti és Közlekedési Közlöny (Hungaricana).
4. MNL Országos Levéltár, MÁV személyzeti anyagok; Magyar Vasúttörténeti Park kutatószolgálata.

A Szondy nemzedékrend ÚJ ✓ ANYAKÖNYVVEL

Két Tibay fiú, két Szondy lány

Tibay Gyulának volt egy öccse, Tibay István (sz. 1880). Ő vette el Szondy Zsuzsánnát, Ilona húgát. Vagyis két Tibay fiútestvér vett el két Szondy lánytestvért — egyetlen generáción belül, kétszeresen. Ez magyarázza, miért ragadt meg a családi emlékezetben „Szondy-Tibay" összetett névként.

Szomorú lábjegyzet: Tibay István és Szondy Zsuzsánna kisfia, Tibay István (sz. 1911. március 11., Debrecen) 1914. augusztus 9-én, hároméves korában meghalt. Ezért nincsenek gyermekek Zsuzsánna 1939-es gyászjelentésén.

Négy generáció

Az egész család Kunmadaras és Törökszentmiklós környéki, református, a Nagykunságban.

A Szondy Lajos-ág borsodi szála ÚJ

Szondy Lajosné Hézser Ida gyászjelentése, Debrecen, 1942. december 7. Meghalt 1942. december 5-én, 48 évesen (sz. kb. 1894), 6 éve házas. Temetés a debreceni Köztemetőben. Lakcím: Tiszavalk, u. p. Borsodivánka — Borsod megye. Férje: Szondy Lajos, református lelkipásztor.

Ez adja meg a borsodi kötődést. Egy református lelkészcsalád pedig pontosan az a közeg, ahol a családi iratok és oklevelek generációkon át fennmaradnak.

Voltak-e nemesek a nagykunsági Szondyak?

Két jel utal rá:

• Egy 1844. július 9-i református keresztelési bejegyzés: „Juliánna Szondy, szülei Ns Szondy János és Ns Szondy Eszter" — az „Ns" = nemes. Az anyakönyvvezető külön kiírta.
• Van egy borsodi Szondy ág is: Szondy Balás, keresztelve 1841-ben Tiszakesziben (Borsod vm.), szülei Szondy Dienes és Veres Sófia. Tiszakeszi nincs messze Tiszavalktól.

A Tibay család

✓ Létezik ősi nemes tibai (Tibay) család. A Kaplon nemzetség nagymihályi ágából sarjadt. 1290 körül megvették Tiba települést (Ung vm., ma Tibava, Szlovákia), és várat építettek rá — innen a név.

• Birtokaik Ung és Szatmár vármegyében.
• I. György Ung vm. alispánja; unokája I. János 1387-től Ung vármegye ispánja, Mária és Erzsébet királynék híve, 1396-ban a nikápolyi csatában esett el fiúutód nélkül.
• Egy oldalág vált a Sztáray családdá (később bárói, majd grófi rang).
• A főág a 17. század közepén kihalt.

Nagy Iván két Tibay-szócikket hoz (XI. kötet): egy kihaltat és egy élőt. Borovszky Szatmár vármegye-kötete az 1543–1553-as portális adóösszeírásban felsorolja a Tibay családot a 10 portán aluli birtokosok között — tehát kisbirtokos nemesként jelen voltak Szatmárban. A debreceni Tibayak innen származhatnak.

A debreceni Tibayak, amit tudunk

• Tibay István ⚭ Balogh Juliánna — Debrecen, 1870-es évek. Fiaik: Gyula (1877. március 30.) és István (1880).
• Dr. Tibay Gyula, ügyvéd, † 1978. augusztus 6., 54 évesen (sz. 1924), Rákoskeresztúri Új Köztemető.
• Tibay István, † 1990.
• Tibay Erzsike — 1939-ben vőlegénye vályi Kalas Ferenc.

Szondi György és a Suhó-ág ✗ ZSÁKUTCA

A Suhó-tézis és amin áll

Matunák Mihály (1866–1922, breznóbányai plébános, Hont vármegye török kori történetírója) vetette fel, hogy Szondi eredeti családneve Suhó (Szuhó) volt, és a „Szondi" nevet ő maga vette fel — feltehetően a Bács vármegyei Szond mezővárosról.

A tézis egyetlen konkrét okleveles lábon áll: az öccse névalakján.

„Jacobus Suho alias Sondi frater uterinus Georgii Zondy"
(= Suhó másképp Szondi Jakab, Szondy György édestestvére)

Két közvetett érv erősíti:

• 1554. november 26.: a pozsonyi kamara biztosító levele Szondy Jakabot „circumspectus"-nak nevezi — ez a városi polgárok megszólítása volt, nem a nemeseké.
• Szilády Áron tisztázta (Tinódi „Budai Ali basa históriája" jegyzeteiben), hogy Jakab 1553-as folyamodványa nem örökségért, hanem kegyelemért ment — vagyis nem volt nemesi birtok, amit örökölni lehetett volna. I. Ferdinánd 100 forint évjáradékot rendelt neki.

Miért zsákutca

• Szondi Györgynek egyetlen biztosan ismert vérrokona az öccse, Jakab.
• Matunák szerint György nőtlen volt. Egy 1784-es, kétszáz évvel későbbi helyi lelkészi leírás említ feleséget és 7 éves fiút — ezt semmilyen kortárs forrás nem támasztja alá.
• A két apród, Libárdy és Sebestyén, nem volt rokon — nemesi ifjak, akiket Szondi Ali pasára bízott.

Önálló „Suhó" vagy „Szuhó" nemesi család Nagy Ivánban, Kempelenben és Siebmacherben nincs.

Az 1630-as Szondy armális ? VALÓSZÍNŰLEG NEM A TIÉTEK

Létezik egy jól dokumentált Szondy-nemeslevél, de a földrajza nem stimmel a te ágaddal.

Az oklevél szövege szerint a fejedelemnő „őt és fiát kiemelte előbbi, nem nemes állapotukból" — tehát valódi új nemesítés, nem megerősítés. Semmi köze Szondi Györgyhöz.

Az eredetit a 18. század derekán Szondi Mihály őrizte Kisvárdán; 1766 júniusában hiteles másolatot készítettek róla (a címerábrát nem másolták le). A nemességigazolási perek iratai: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, IV. A. 501. 202., 228., 231. csomó.

A leszármazás

Szondi Márton → László → Bálint (Ecseden szabómester, 1697-re a város bírája) → 1724-ben a család Nyírmeggyesre költözik, 1742-re falubíró. 1809-ben 22 nemesi családfő Szatmár vármegyében, ebből 20 Nyírmeggyesen. Korabeli szólás: „Ha Meggyesen kutyához kővel dobsz, Szondit találsz."

Teljes feldolgozás, nemzedékrenddel, ingyen letölthető: Fodor László: „A nyírmeggyesi Szondi család gyökerei." Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2010/2., 182–197. o.

A Mudrony ág

A név

✓ Szláv/szlovák eredetű, a múdry = „bölcs, okos" tőből, -oň képzővel: Mudroň → magyarosan Mudrony. Tipikus felvidéki (Turóc, Árva, Liptó, Szepes) név.

A szentmiklósi nemesi Mudronyok

✓ Létezik „szentmiklósi (Szentmiklóssy) felvidéki nemesi Mudrony család" — és épp ennek a festett címere szerepelt egy Darabanth-aukción. Ide tartozik a „Mudrony (Szentmiklósi) Béla, 1902" gyászjelentés is.

Ismert Mudronyok

• Pavol Mudroň (Mudrony Pál, 1835–1914) és ikertestvére Michal (1835–1887): Csábrágvarbókon születtek, apjuk Michal Mudroň tanító az Árva megyei Záskaliéból. Pavol Turócszentmártonban ügyvéd, a Szlovák Nemzeti Párt vezéralakja.
• Mudrony Soma (Késmárk, 1841 – Kisszlatina, 1897), az Országos Iparegyesület igazgatója, országgyűlési képviselő. Gimnáziumba Miskolcon és Késmárkon járt. ? A magyar Wikipédia szerint Soma „Mudrony Pál bátyja" — ez gyanús és bizonyítatlan.
• Szentmiklóssy Béla (Bp., 1872 – 1902) színész, eredeti neve Mudrony. 1896–97-ben Miskolcon játszott, majd a Magyar Színház, 1901-ben a Tarka Színpad (az első magyar kabaré) tagja. A „Szentmiklós(s)y = Mudrony" névhasználat tehát családi hagyomány, és van benne miskolci szál.

Egy miskolci Mudrony család

Mudrony József ⚭ Jászay Mária, fiuk Mudrony József György, született 1897. május 3-án Miskolcon. Kapcsolat a te ágaddal nem igazolt.

Szentmiklósy Mudrony Sándor, festőművész ÚJ ✓ MEGVAN

A tabáni városképfestők közé tartozott. Két ismert képe: „Fehér sas tér" és „Holdvilág utca" — mindkettő tabáni helyszín. Mivel a Tabánt 1933-ban lebontották, a tabáni festők jellemzően az 1910–1930-as években dolgoztak; a festő születése így nagy valószínűséggel 1890–1905 közé esik. Ez pontosan illik egy 1925–1935 közt született lány édesapjához.

Amit nem találtam: a Kieselbach művészadatbázisban „Mudrony" 0 találat; Axioart, Virág Judit, MutualArt, artportal.hu — sehol. A festő a nagy lexikonokban nem szerepel, csak a tabáni helytörténeti anyagban.

A kutyabőr — melyik oldalról jött?

Előbb a szabály

Két dolgot kell szétválasztani, mert ezen múlik minden.

A nemesség (a jog) az armálisban megnevezett személyre és rokonaira szállt, majd fiúágon öröklődött tovább, minden fiúra egyenlően — nem elsőszülöttségi rendben. Leányágon nem: a nemes nő maga nemes maradt, de a gyermekei az apjuk státuszát követték (nemes anya + nem nemes apa gyermeke: „agilis", félnemes).

A pergamen (a tárgy) viszont jogilag az egész nemzetség közös bizonyítéka volt (litterae communes). Fizikailag rendszerint az idősebb ág, a „családfő" birtokában maradt — de ez szokás, nem törvény. A többi ág hiteles másolatot (transumptum) kért a káptalantól vagy a vármegyétől.

A két útvonal

A) Galgóczy / Tibay / Szondy

Ez az útvonal genealógiailag hibátlan. Ha volt eredeti armális a családban, ennek itt kell lennie.

De a Szondy-oldalon két egymást követő lányág van (Ilona, majd Ilonka), és Szondy Ilonának két fiútestvére is volt (László és György). Az eredeti pergamen tehát nagy valószínűséggel náluk maradt — ez gyengíti a Szondy-eredetet az eredeti armálisra nézve.

B) Mudrony

Egy festett címerkép nem egyetlen példányban létezik. Sokszorosítható, és épp ez volt a lényege — a 19–20. században tömegesen készültek, hogy minden ág, minden gyerek falára jusson egy. Egy hivatásos festő édesapa pedig nyilvánvalóan megfestette a saját családja címerét, akár mindegyik gyerekének külön. Ehhez semmilyen elsőszülöttségi jog nem kell.

A döntés: négy kérdés

Teljes felismerési táblázat

Az „1945-ös" miskolci bombázás ✗ DÁTUMKORREKCIÓ

Miskolcot 1945-ben nem érte légitámadás. A szovjet csapatok 1944. december 3-án foglalták el a várost; onnantól a front mögött volt.

Ha a családi emlékezet „1945-öt" őriz, az vagy dátumtévesztés (nagy valószínűséggel az 1944. június 2-i nagy támadás), vagy nem Miskolcra vonatkozik — Budapest ostroma viszont valóban 1944. december – 1945. február, ott 1945-ös harcok és bombázások is voltak.

A családi legendák mérlege

Következő lépések, fontossági sorrendben

Források

Hogyan használd ezt az oldalt

Ez a fájl önálló — nem kell hozzá internet (a forráslinkek kivételével), nem kell bejelentkezni, nem küld sehova semmit. Egyszerűen küldd tovább a családtagoknak, és nyissák meg böngészőben.

Megjegyzések

Minden nagyobb fejezet alján van egy „Megjegyzések" sáv. Rákattintva kinyílik: be lehet írni egy nevet és egy megjegyzést, és a Hozzáadás gombbal rögzül. A megjegyzések a böngészőben tárolódnak — azon a gépen, azon a böngészőben, ahol beírták.

Ha a családtagod kiegészítette

1. Kattintson a felső sávban az ⬇ Exportálás (JSON) gombra — letöltődik egy kis fájl.
2. Küldje el neked azt a fájlt.
3. Te nyisd meg ezt az oldalt, és kattints az ⬆ Betöltés gombra, majd válaszd ki a kapott fájlt. A megjegyzések összefésülődnek a meglévőkkel (nem írják felül őket).

Ha vissza akarod tölteni a kutatásba

A 📋 Másolás szövegként gomb az összes megjegyzést vágólapra teszi, olvasható formában. Ezt egyszerűen be tudod illeszteni a beszélgetésbe, és folytatjuk onnan.